Álmokhoz nem elég az éjszaka. Bátorság is kell, ha nem akarsz letenni róluk. Persze a legtöbb ember, ha elképzelt vágyai megjelennek csukott szemének vetítőfelületén, legfeljebb arra érez késztetést, hogy ne keljen fel az ágyból. Kár lenne otthagyni mindazt a szépet, ami öntudatlan fantáziájának köszönhetően eléje tárult. Ezek az emberek ilyenkor csak legyintenek, álomnak szép volt, felejtsük el.
Bányai Tamás jegyzetei
2011.03.11. 08:50
Messzire Messitől
Mindig akadnak azonban olyanok is, akiket reménytelennek tűnő éji álmuk ébren sem hagy nyugodni. Lesz, ami lesz, gondolják, fogjunk hozzá a vágyak és óhajok teljesítéséhez. Végtére is, mi veszíteni valónk lehet? Az ilyen makacs emberek közé tartozik Cedric Enjolras is. Ez az érdemes férfiú a franciaországi Felső-Loire menti Borne falu megyei másodosztályban szereplő futballcsapatának az elnöke. Bátor ember, aki – ha kell – minden kockázatot vállal álmainak megvalósítása érdekében. Még akkor is, ha elbukik. Én tragikus hősnek tartom, mert jót akart, nagy tettre szánta el magát és mégis balsiker lett az osztályrésze. Monsieur Enjolrast ugyanis a Francia Labdarúgó Szövetség fél évre eltiltotta hivatalától.
Ugyan miért? kérdezheti bárki.
Nos, ez a lelkes úriember gondolt egy merészet és a téli játékosvándorlási időszakban minden előírásnak megfelelően, annak rendje s módja szerint átigazolási kérelmet nyújtott be a szövetséghez. A nagyérdemű testületnél az verte ki a biztosítékot, hogy a négyszáz lelket számláló apró település sportvezetője a Barcelona csatárzsenijét, Lionel Messit akarta leigazolni szeretett falusi futballklubjához. Ez a merész tett annyira fejbekólintotta az illetékes bürokratákat, hogy az igényt még csak nem is továbbították az illetékesek, nevezetesen a Barcelona, illetve Messi felé.
Ez már önmagában véve is aljas cselekedet volt részükről, hát még a hivataltól való eltíltás, amivel Enjolras urat sújtották. Én ezt az eljárást a legnagyobb igazságtalanságnak tartom. Hiszen körültekintés, mérlegelés nélkül, önhatalmúlag hozták meg döntésüket. Csupán azért, mert rossz tréfának vélték a dolgot. Márpedig velük, egy komoly szövetséggel, egy tekintélyes hivatallal az atyúristen se viccelődjön.
Ugyanakkor - kérdem én -, miből vették olyan biztosra, hogy akár a Barcelona, akár maga Messi nemet fog mondani az átigazolási kérelemre? Tagadhatatlan, az argentin futballzseni kivásárlási ára megközelítené a százmillió eurót, ami még nem feltétlenül jelenti, hogy ezt az összeget Borne falu lakosai ne tudnák összeadni. Sportszerető népség, s ki tudja, talán évek óta spórolnak egy régen látott jó foci érdekében. Arra, amire a magyar szurkolók is évek óta áhítoznak, csak nálunk még nem születtek Enjolras urak. Mister McCabe is úgy otthagyta a Fradit, mint eb a...
Messit úgy ismeri mindenki, mint aki a legváratlanabb húzásokkal képes átejteni ellenfeleit, azaz a gondolatai kifürkészhetetlenek. Holott még gondolkodnia sem kéne, mint ahogy a legtöbb embernek is felesleges időpazarlás az ilyesmi, amikor mindig akad egy hivatal, amelyik gondolkodik és dönt helyette.
És kizár, eltilt, ítélkezik.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://tarheel.blog.hu/api/trackback/id/tr722730033
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.