Bevezetőként szeretném megjegyezni, azért választottam ezt a tételt, mert van két nővérem, egy anyám és egy nagyanyám is, ezért az eddig tanultak mellett az életben is megfigyelhettem a nők modern kori helyzetét. Sőt, mivel három generáció élete zajlik a szemem előtt, még bizonyos változásokat is volt szerencsém észrevenni. Mi több, nagyanyám sokat mesélt az ő anyjáról, aki ugyan több mint húsz éve a temetőben nyugszik, de a maga idejében ő is a modern korban élt. Igaz, hogy az elavult tegnapelőttiben, még a múlt század derekán, amelyre mindkét nővérem úgy tekint, mint a legsötétebb középkorra, amikor is a nők helyzetét nem könnyítette mobiltelefon, mikrohullámú sütő, s még pasiket sem lehetett becserkészni az interneten.

 

Összevetve négy nemzedéket, érdekes dolgokra jöttem rá. Példának okáért: nagyanyám anyja öt gyerek és egy lusta férj mellett sokat dolgozott, ámbár soha nem volt munkahelye. Nagyanyám már alkalmazott volt egy vállalatnál, negyven évig, de állítása szerint egy szalmaszálat nem tett arrébb. Anyámnak munkahelye is van, otthon is robotol. Nővéreim, tanulásra hivatkozva otthon, de másutt sem végeznek említésre méltó hasznos munkát. Dédanyámat férje választotta ki magának. Nem tudni mennyire voltak hűségesek egymáshoz, az azonban tény, hogy együtt élték le életüket. Ezt még nagyanyám is elmondhatja magáról, pedig gyakran emlegette, milyen sokszor állt közel a válóper benyújtásához, ami anyám esetében meg is történt. Nővéreimnek már eszükben sincs férjet keresni, ez nagyfokú józan ítélőképességre vall, épeszű udvarló helyében egyiket sem vezetném oltár elé, és ezt valószínűleg ők is tudják.

 

Egyébként anyám és nagyanyám már lemondtak a férfiakról, lévén az öregasszony özvegy, a mama meg elvált. Nővéreimről nem tudok, mit mondani. Hol ők mondanak le a teremtés koronáiról, hol azok igyekeznek nagyon gyorsan lemondani róluk. Erzsi nővérem ezt a meglehetősen praktikus szingli életformával magyarázza, Emmike viszont a nagyra becsült függetlenségre hivatkozik. Elrugaszkodva egy kicsit a mától, s előre tekintve akár a közeljövőbe, mindkét felfogást kérdésessé teszi számomra az a tény, hogy szegény nagyanyám már nem húzza sokáig. Várható halálával a nyugdíja is meg fog szűnni, s akkortól kezdve a lányok legfeljebb férjeiket pumpálhatják, ha lesz nekik egyáltalán.

 

Valamikor - erre már alig emlékeznek néhányan - a nők legfőbb kötelessége a gyermekszülés volt. A történelem során nem egyszer és nem is egy országban volt olyan időszak, amikor anyának lenni a legnagyobb dicsőségnek számított. Nővéreim nem áhítoznak erre a dicsőségre, mert szerintük az is hülye, aki gyereket szül. Mindamellett, ha ez igaz, miként ők állítják, akkor nekik több gyerekük is lesz.

 

Valamikor a nők nem szavazhattak, mert a férfiak szerint nem értenek a politikához. A szebbik nem ma már majd mindenütt a világon szavazhat, mert a férfiak belátták, hogy a nők nem értenek a politikához. Voksaikért pártok sokasága környékezi őket, nővéreimnek azonban hiába udvarolnak. Politikus még csak csak szóba jöhetne, de párt egy sem. Anyám, aki nagyanyám szerint mindig is hiszékeny volt, amit tönkre ment házassága is tanúsít, mindig elmegy szavazni. Nagyanyám már nem reménykedik.

 

A nők modern korban elfoglalt társadalmi helyzetét talán az jellemzi a legjobban, hogy számtalan nemzetközi nagyvállalatnál töltenek be vezető pozíciót, sok országban magas állami funkciót. Nyilván jóval kevesebb pénzért, mint a férfiak, ami nagyban elősegítheti a válságokat okozó horribilis költségek csökkentését. Ezt én helyesnek is találom mindaddig, míg valami marhának eszébe nem jut valamelyik nővéremet magas polcra ültetni.
 

Mindehhez még hozzátenném, hogy nagy tisztelője vagyok a nőknek, a bulvárlapokat is csak akkor veszem meg, ha félmeztelen szépséget látok a címlapon. Húsvétkor locsolni járok és nőnap alkalmával virággal szoktam kedveskedni. Apróság, ami társadalmi helyzetükön nem sokat változtat, de mivel nem én vagyok az egyetlen férfi, aki így gondolkodik, életkedvüket jelentősen növelheti. És a nők jó életkedve a legfontosabb dolog a világon. Mert bár az élet folyamatosságának kulcsával a férfiak rendelkeznek, a zár, amibe ez a kulcs beleillik, a nőknél van. S életkedv kell ahhoz, hogy a kulcs jól működjön a zárban.