A manna.ro hírügynökség tudósítása szerint Szeben megyében óriási botrány tört ki, amikor kiderült, hogy az egyik megyei kórházban ágyhoz kötözték az intenzíven fekvő és frissen operált betegeket. Magyarázatában a kórház vezetője a súlyos munkaerőhiányra hivatkozott, mondván - például -, hogy ötven betegre mindössze két nővér jut, ezért látták szükségesnek, mi több, elkerülhetetlennek a betegek ágyhoz való kötözését.
Jogos. Mert - gondolom én - mindez a páciensek érdekében történt. Egy minap műtött beteg ne ugráljon ki az ágyból. Sajnos nem mindenki látja be, hogy ez saját érdeke. Elvégre hova is fajulna, ha minden kórházlakó friss varratokkal a testén fel és alá flangálna a kórházi folyosón. Esetleg még az infúziós készüléket is vonszolná maga után.
Ez utóbbi különösen balesetveszélyes, márpedig a betegnek éppen egy baleset elkerülése a legfontosabb. Még akkor is, ha a biztosító netán fedezné a felmerülő költségeket.
Az nem lehet mentség, hogy az ápolónőt keresi, aki szerinte bújócskát játszik vele, mert hiszen neki is tudnia kell, a nővérek éppen pihennek a számukra kijelölt eldugott helységben. Sok a dolguk, egy kis szieszta nekik is jár. Főként, hogy ilyen kevesen vannak.
A munkaerőhiány okairól az intézmény vezetője nem tett említést, én azonban tudni vélem, hova lett a sok szakképzett ápolónő. A legszebbek elmentek manökennek, esetleg - ne adj isten! - testi bájaikat próbálják kamatoztatni. A férfibetegek erre ugyanis már csak felépülésük után kezdenek figyelmet fordítani, a nőnemű ápoltakat meg eleve fel sem dobja a segédszemélyzet szépsége. A kötelességtudó csunyácskák pedig külföldön próbálnak szerencsét. Senki ne képzelje, hogy esetleg több pénzt akarnának. Szó se róla. Náluk a kötelességtudat az első és mindenek feletti szempont. Kötelességüknek tartják - nagyon helyesen - a gyermekükről, családjukról való gondoskodást. Egy jobb kórházban, egy jobb világban, ahol mindez meg is adatik nekik.
A szebeni betegeknek marad a kötél, ami - lévén Szebenben is demokrácia és szabadság - ugyebár a választás lehetőségét garantálja. Vagy lekötöztetni hagyják, vagy felakasztják magukat. Mindamellett felvetődik annak lehetősége is, hogy a szebeni kórházban nem csupán a nővérekből, de a kötélből is hiány lesz előbb-utóbb. Ez azért okozhat még nagyobb gondot, mert akkor már a távozni szándékozókat kötéllel sem tudják majd visszatartani.
Szeben nincs is olyan messze tőlünk, s félő, hogy - a közelség okán - ez a probléma hozzánk is begyűrűzik. Egyelőre nincs gond, legalábbis a kötélfonók szövetségének tájékoztatása szerint. A nyersanyag-ellátás hosszú távra biztosítva van, a legmodernebb kínai kötélfonógépek az összes magyar beteg lekötözésére elegendő kötelet képesek rövid idő alatt előállítani. Így talán nem kell attól tartani, hogy a hazai páciensek kiugrálnak majd a kórházi ágyakból. Arra már én sem tudom a választ, vajon lesz-e kellő mennyiségű kórházi ágy, vagy pedig - ezek hiányában - másra kell használni a legyártott köteleket.
