Letaglóztak, akár egy marhát a vágóhídon. De megérdemlem, ha már voltam akkora marha, hogy elhigyjek mindent fényes csillagképemnek. Nincs az a vándor késes-köszörűs, aki helyrehozhatná a hiúságomon esett csorbát. Kellett nekem vakon hinnem! Pedig milyen szépen tudtam áltatni magam! Okos, jómodorú, segítőkész, tehetséges, megértő és még sorolhatnám a kedvező jelzőket, amelyeket rám ruháztak a Vízöntő jegyében. S most kiderült, nem is vagyok Vízöntő, vagy ha mégis, akkor valaki más álmaiban ringattam magam éveken keresztül. Meg se merem nézni, hogy ki vagyok. A végén még kiderül rólam, hogy másfajta jellemvonásokkal rendelkezem. Gazember, csaló, önző, álnok meg ehhez hasonló tulajdonságok az ismérveim. Tudatom meghasadt, mint a jég a téli Balatonon. Tudatrianás.
Bányai Tamás jegyzetei
2011.01.17. 08:40
És mégis csúszik a Föld
De miről is beszélek?
Erről a gonosz földről, amelyre anyám a világra hozott, s amelyik egyáltalán nem úgy forog, miként én képzeltem. Talán nem is forog, hanem csúszik. Úgy mint az autóm a jeges úton. Ha nem is össze-vissza, de eltér a helyes iránytól. És mégis csúszik a Föld, mondhatta volna Galilei.
Most már ebben sem vagyok biztos, lehet hogy a csillagok csúsznak és nem a Föld. Vagy a csillagok és a Nap mozdultak el a Földhöz képest vagy fordítva. Mindegy. A lényeg az, hogy az asztrológusok a csillagképek állását jó kétezer éve határozták meg, s azóta is ehhez ragaszkodnak. Holott kétezer év alatt megváltozott egy és más. A horoszkóp sem arra illik, akire szánják. Bizony, a horoszkóp, az egyetlen valami, amiben vakon hittem. Ezért nem is értettem, hogy találkozhattam életem párjával tegnapelőtt, amikor ez a találkozás már több mint negyven éve megtörtént. Igaz, a folyosón egymásba futottunk, de ez egy másfajta találkozás volt. Most már azt is tudom, miért nem ütötte markomat az a hatalmas összeg, amelyet a múlt heti csillagjóslat ígért, s amelyre azóta is várok.
Mert az valaki másnak a horoszkópja volt, nem az enyém. Az asztrológusok el vannak maradva egy brosúrával. Egy hónappal mindenféleképpen. Figyelmen kívül hagyják a csillagászok alapos megfigyeléseit, akik szerint a csillagokhoz vagy a Naphoz viszonyítva a Föld ma már nem úgy helyezkedik el, mint kétezer évvel ezelőtt. Ha nem így volna, nem tévednének minimum egy hónapot, és nem biztatnák azzal az Oroszlánt, amivel valójában egy Szűzet kellene buzdítaniuk. Nem állítanák azt az Ikrekről, ami igazából a Rákra vonatkozik. Nem kevernék össze a Halakat a Bikákkal, a Skorpiót a ceceléggyel.
Félrevezettek egy életen keresztül, tévhitben éltem mindezidáig. Valószínűleg tűzoltó vagyok, nem pedig Vízöntő. De talán még nem késő. Ezentúl csak a csillagászoknak hiszek, a teleszkópnak és nem a horoszkópnak.
Azoknak pedig – mert vannak ilyenek szép számmal -, akik még fizetnek is a csillagjóslatokért, csak azt tudom tanácsolni: sürgősen kérjék vissza a pénzüket.
Ami engem illet, áttérek a kínai horoszkópra. Ott ugyanis nem lehet a Majmot Lóvá tenni.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://tarheel.blog.hu/api/trackback/id/tr302589530
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.