Ki tudja, jó vagy rossz szokás, de tény, hogy napjaimat újságok olvasásával kezdem. Nem muszáj bal lábbal kelnem, elég átfutni a leközölt híreket, s máris morózusan folytathatom a napot. Mert jóval több ünnep van a naptárban feltüntetve, mint ahányszor jó hírrel kecsegtetnek. S mintha nem lenne elég a katasztrófákról, terrorcselekményekről, bűnözésről vagy a munkanélküliségről tájékozódnom, mindennek a tetejébe ijesztgetnek is. Most pédául azzal, hogy még jobban megszigorítják a repülőgépeken utazók átvizsgálását. Herce-hurca és macera eddig is volt minden légikikötőben, de ami ezután jön, az már...
Science fiction. Rosszabb a Mars-lakók várható támadásánál.
Aki él, az gyanús. Vagy nagyon könnyen gyanússá válhat. A biztonságért felelős szakemberek eddig csak a csomagokban turkáltak és vetettek sanda pillantásokat a kofferek tulajdonosaira, de ezentúl, mindenféle technikai eszközök segítségével, figyelni fogják az utasok viselkedését is. Ugyanis, ha valaki nem tudná, az ember viselkedése sok mindent elárul.
Például, aki nagyon siet, az feltehetően terrorista. És egyre több van belőlük. A járatok késnek, az utasok meg fejvesztve rohannak, hogy elérjék a csatlakozást. Ezek mind gyanúsak, ezeket mind fel kell tartóztatni és alaposan átvizsgálni. Hadd késsen a következő járat is. Így aztán még több munkájuk lesz a biztonságiaknak. Számukat növelni kell, s ebben csak az a jó, hogy kevesebb lesz a munkanélküli.
Feladatuk elvégzését a közeljövőben egy speciális radar fogja segíteni. Ez a készülék azt is jelzi majd, ha egy utasnak hevesebben ver a szíve. Az erőteljesebb szívdobogás idegességre utal, márpedig mi oka lehet valakinek az idegességre, ha nincs vaj a fején.? Vagy plasztik bomba a neszeszeres táskájában.
Állítólag megfigyelték, hogy a terroristák sohasem kávéznak a reptereken és mindig sietnek. Így igaz. Én is hallottam valahol a jelszavukat: amit ma felrobbanthatsz, azt ne halaszd holnapra. A bombák rossz tulajdonsága, hogy szerdán csütörtököt mondanak, ha kedden nem robbantod fel őket. Éppen ezért az ilyesmit nem is szabad elodázni egy presszókávé szürcsölgetésével. A frissen lefőzött kávé lassan hűl, várakozásra késztet, amikor az idő sürgetne. Lekéshetik a hathuszas robbanást.
Amint azt finoman értésemre adták, sok egyéb viselkedési forma is gyanút kelthet, ezeket azonban – biztonsági okokból – nem hozzák nyilvánosságra. Mindenki találja ki saját magának, ha el akarja kerülni a reptéri macerát. Én már hozzá is fogtam. Naponta több órát töltök a tükör előtt, s figyelem magamon, mi lehet – vállrándítás, hunyorgás, fogpiszkálás, esetleg egy tüsszentés a zsebkendőbe -, ami netán félreérthető a biztonságiak szemében vagy a kameráik lencséjében.
A legnagyobb bajom, hogy pont az ilyen cikkek miatt nehezen tudok nyugalmat erőltetni magamra. Márpedig erre nagy szükségem lehet a legközelebbi repülőút alkalmával. Igaz, elterelő viselkedési formaként igyekszem minél lassabban mozogni és minden reptéren megiszok majd egy kávét, de félő, attól csak felgyorsul a szívverésem, aminek következtében izgatottnak látszom majd, mintha attól tartanék, éppen most fenyeget a lebukás veszélye. Holott csak a csomagjaim miatt izgulok, nehogy Budapest helyett Dubaiban landoljon valamelyik bőrönd. Mert az ilyen apróságra már senki sem figyel, engem viszont nagyon idegesít.
